Ahány ember, annyi történet. Van, aki a munkaerőpiaci lehetőségek hiánya miatt költözik külföldre, valakinél egy szerelemből kialakult házasság vezetett az elvándorláshoz, van, akinek egy fiatalon kapott ösztöndíj nyitott meg újabb és újabb lehetőségeket más országokban. Persze nagyon sokan csak kíváncsiságból próbálják ki magukat egy másik városban. 

 Az, hogy ki hogyan éli meg a külföldre költözést, még inkább változó. Sokan nem találják meg a helyüket másik országban és ennek nem csupán az esetleges hiányos nyelvtudás az oka, hanem a családi, baráti kapcsolatok átrendeződése is okozhat olyan érzéseket bennünk, amit egy idő után nem tud pótolni semmi más. Persze vannak nagyon pozitív kicsengésű történetek is. Szinte mindenki ismer olyan személyt, aki nem csak „szerencsét próbált” külföldön, hanem valóban megbízható munkahelyet szerzett, ahol anyagi és egyéb megbecsülést kap és az emberi kapcsolatai is jobb irányt vettek az újonnan szezett ismeretségekkel.

Megfigyelhetőek kivándorlási hullámok a magyarok körében, ez nyilván összefügg a gazdasági helyzet alakulásával is. A kivándorlás 2006 és 2012 között tetőzött, akkor évi 65 ezer, egyes tükörstatisztikák szerint 100 ezer magyar hagyhatta el az országot. 2013 óta a kitelepülők száma stagnál, 2016-tól pedig csökkenésnek indult, sőt 2018-tól már a visszavándorlásban tapasztalható némi növekedés. A Covid ezen a téren is hatalmas változásokat hozott, hiszen sokan elvesztették külföldi munkájukat és ezért költöztek haza.

A legnépszerűbb országok Európában ahova a magyarok költöznek még mindig Németország, Ausztria, és az Egyesült Királyság. 

Németországban az Eurostat szerint 2008-tól 2018 elejéig több mint háromszorosára, 60-ról 190 ezerre nőtt a magyarok száma. Ausztriában négyszereződés volt, Nagy-Britanniában pedig még a Brexit-szavazás után is tovább nőtt a számuk.

Hazánk Uniós csastlakozása kis mértékben felerősítette a kivándorlást, annak ellenére, hogy nem volt sok tagország (csak Nagy-Britannia, Írország és Svédország) akik azonnal nyitottak az újonnan érkező munkavállalókkal szemben.

2008-2018 időszakot tekintve a magyarok száma Csehországban nőtt a legnagyobb mértékben, kilencszeresére. Igaz, így sem sokan vagyunk ott, 5400 főről van szó. Az egyik oka ennek az lehet, hogy a magyar bérekhez viszonyítva sokkal magasabbak a cseh bérek. A másik tényező lehet az, hogy az eredetileg Felvidékről származó magyarországi szlovákok a nyelv miatt Csehországban is jól boldogulnak, így ők valószínűleg oda vándoroltak vissza.

Lehet, hogy nem is gondolnánk, hogy egy hideg és tőlünk távoli országban ugrott igen nagyot arányaiban a magyarok száma, közel hatszorosára! Ez az ország pedig Norvégia. Bár ha azt tekintjük, hogy a világ egyik leggazdagabb jóléti államáról van szó, ez sok mindent kompenzál.

Izland és Dánia a következő, ahova a legtöbb honfitársunk vándorolt ki az említett időszakban – tehát a skandinávok biztosan tudnak valamit. 🙂

Az élbolyban szerepel még Svájc és Hollandia, fejlettségüket tekintve teljesen jogosan.

Bár Olaszországot gyönyörű régiói, városai és tengerpartjai a legvonzóbb úticélnak is emelhetnék, az ország szinte állandó politikai és gazdasági válsággal küzd. Ki gondolná, hogy ettől függetlenül a magyarok száma 52 százalékkel emelkedett itt tíz év alatt?

Szlovénia, Szlovákia és Románia nem az elsődleges úticélja a kivándorló magyaroknak, mégis nőtt valamelyest a magyar állampolgárok száma ezekben az országokban is. Bár nehéz kideríteni, hogy ez mennyiben jelent valódi kivándorlást – vagy inkább a korábban áttelepült magyarok visszatelepülése, a magyar állampolgárság megszerzése, vagy a magyar bérek miatt történt a változás. 

Az olyan országokban, mint például Spanyolország, ahol szintén elég nagy a belső feszültség, nem a fővárosba súlyozódik a magyarok áttelepülése, hanem határozottan a tengerparti régiókba mennek, például a fejlett és turistapradicsomnak számító Katalóniában több mint kétszer annyi magyar él, mint Madridban.

Egészen biztosan más szemmel nézünk meg egy országot illetve várost, amikor nyaralni, kikapcsolódni megyünk, és más szempontok fontosak, ha új életet akarunk kezdeni az adott helyen. Az biztos, hogy napjainkban – hacsak éppen nem egy világjárvány korlátoz minket – sokkal könnyebb és egyszerűbb a szabad mozgás ezekben a gyönyörű városokban.